A személyközpontú szemlélet
felhasználása
a védőnői munkában
„Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Biblia, Galata 5:14)
Önmegvalósítás akkor következik be, ha az ember önértékelése szempontjából fontosabbá válik saját tapasztalata, mint mások értékelése. A tapasztalat azt jelenti, hogy az ember tudatában van annak, ahogyan figyelemmel kíséri, észleli, feldolgozza és integrálja belső világából jövő, a szervezet működését jelző információkat éppen úgy, mint a külső, fizikai és interperszonális világból jövőket. Az organizmusból jövő jelzések iránti nyitottság akkor lehetséges, ha az egyén másokkal való kapcsolatában őszinteséget, törődést, és nem ítélkező, érzékeny megértést tapasztal.
A védőnői munka módszere a gondozás. A gondozást a védőnő gondozási terv alapján végzi. Ez a gondozott személy egészségi állapotára, a családi-, munkahelyi- és közösségi anamnézis során szerzett ismereteken, észleléseken, tapasztalatokon alapul. Ezek birtokában a védőnő a gondozott személlyel együtt meghatározza azokat a célokat és feladatokat, melyek prioritást kell, hogy élvezzenek az anya, a magzat, a gyermek, a család egészsége érdekében. Közösen feltárják a megoldás lehetőségeit. A védőnő segíti, támogatja a célok, feladatok megvalósítását, értékelését és újabb célok kitűzését. A védőnői családlátogatás a gondozott személyek családjának, környezetének megismerésére, nyomon követésére, az egészségi állapotra ható pozitív és negatív tényezők feltárására, kedvezőtlen tendenciák korai észlelésére, az egészséges, kiegyensúlyozott családi élet támogatására szolgál.
A védőnői gondozás formája a személyközpontú tanácsadás. A védőnői ellátás irányelvei az esélyegyenlőségen, szükségleten (kor, élethelyzet stb.) alapuló preventív ellátás. Valósuljon meg a kölcsönös kommunikáció és együttműködés. A védőnő jelleme nélkülözhetetlen feltétele az együttműködő kapcsolatnak. A feltétel nélküli elfogadás, mely mentes az előítéletektől, a gondolatok, érzelmek és a viselkedés értékelésétől, minősítésétől. Nem azért fogadja el a gondozott egyént, mert teljesíti az elvárásait, hanem, mert elfogadása teljes. Empatikus – Rogers az empátiát egy „folyamatnak” tartja és nem statikus jelenségnek. A védőnő „belehelyezkedik” a gondozott egyén gondolati és érzelmi világába, majd érzékenyen követi annak változásait.
A prevenciónak számos megközelítése létezik. Az egyre inkább teret hódító egészségfejlesztés (health promotion) új fogalmakat, új szemléletet, új módszereket, a hagyományostól eltérő magatartást igényel. Az egészségfejlesztés folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. Az egészségfejlesztés az egészséghez kötődik, az egészséget támogató rendszerek fejlesztésére irányul. Cselekvően hat és a helyi közösségekre, az egyének hatékony aktivizálására törekszik. A primer prevenció lényege és céljai az egyén saját erőforrásainak és társadalmi helyzetéből adódó lehetőségeinek kiaknázása, az egészségre való aktív törekvés ösztönzése, az egészségért érzett felelősség kialakítása, az egészségvédő készségek kifejlesztése, erősítése, az egyén szocializációjának, kibontakozásának, önértékelésének, önmegvalósításának segítése, támogatása, az egészség értékként való elfogadása és elfogadtatása, az egészségesebb választásokat lehetővé tevő egészségpolitika és környezet kialakítása.
A védőnői személyközpontú tanácsadás nem „csak” tájékoztatásból, felvilágosításból, oktatásból áll. Egy olyan interakció, amely során a védőnő időt, figyelmet, elfogadó magatartást, légkört biztosít, hogy segítse a gondozott egyént, családot az egészséges életvitelben, a problémák feltárásában, megfogalmazásában és a megoldás lehetőségeinek megtalálásban.
Kaposvár, 2010-11-08. - SzRK -
