Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mi is az a Toxoplasmosis?
Toxoplasmosisnak hívjuk a Toxoplasma gondii nevű, mikroszkopikus méretű egysejtű parazita által okozott fertőzéseket.  A kórokozó a madarakat, emlősöket, illetve az embert képes megfertőzni és bennük osztódni (közti gazda), de teljes fejlődési ciklusa csak a macskákban (végleges gazda) zajlik le.
 

Mit okozhat a toxoplasma háziállatainknál?
A macskák fertőzöttsége rendszerint tünetmentes, de fiatal vagy legyengült immunrendszerű állatoknál hasmenést okozhat, súlyosabb esetben tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás léphet fel, mely az állat elhullását okozhatja. 
A kutyák születés utáni fertőződése általában rejtve marad, a veleszületett toxoplasmosis azonban gyakran jár a központi idegrendszer károsodásával.
Azokban az országokban - pl. Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Anglia - ahol a juhtenyésztés fontos állattenyésztési ágazat, a juhok állnak az első helyen a toxoplasmosis-fertőzöttségének gyakoriságát és emberi megbetegedést okozó szerepet tekintve. A fertőzött juhok gyakran elvetélnek vagy életképtelen bárányokat ellenek. A gazdasági károk enyhítésére és a zoonózisok elkerülésére angliai kutatók vakcinát dolgoztak ki, mellyel vemhes juhokat kezeltek, és azt tapasztalták, hogy a kezelés még tizennyolc hónap elteltével is védte az állatokat a fertőzéssel szemben.
Az állatok közti fertőzés fennmaradásában meghatározó szerepe van a kórokozót hordozó mezei rágcsálóknak, mivel azok igen fogékonyak a fertőzésre.  

Hogyan fertőződhetnek az emberek?
A parazita fertőző alakjai a macska ürülékével szennyezett földdel, zöldségekkel, gyümölcsökkel szájon át kerülhetnek szervezetünkbe. A fertőzés másik útja a közti gazda állat nem megfelelően hőkezelt (60 °C alatt), cisztákat tartalmazó húsának elfogyasztása. A harmadik fertőződési útnál az anyából a méhlepényen keresztül (transplacentalisan) juthatnak a magzatba a kórokozók.
Az állatokról emberre terjedő fertőzéseket összefoglaló néven zoonózisnak hívják.

Miért és kikre veszélyes?
A betegség két fő csoportba osztható aszerint, hogy a születés előtt vagy után kerültek-e a kórokozók a szervezetbe, így megkülönböztetünk szerzett és veleszületett toxoplasmosist. Az előbbi aránylag gyakori, de csak ritkán okoz súlyos megbetegedést. Egészséges felnőtt ember immunrendszere rendszerint legyőzi ezeket a kórokozókat, anélkül, hogy bármiféle tünet jelentkezne, esetenként levertség, hőmérséklet emelkedés, nyirokcsomó duzzanat, hurutos tünetek előfordulhatnak. Legyengült immunrendszerű emberekben (pl. HIV fertőzöttek) akár tüdő-, agyhártya- és agyvelőgyulladás, illetve egyéb szervek károsodása is kialakulhat, attól függően, hogy a Toxoplasmák hova jutnak el a vérárammal. 

Fertőződés várandósan
A frissen fertőződött terhes nőknél a placentán átjutott kórokozó súlyosan megbetegítheti a magzatot: agyi károsodás, vízfejűség, vakság, illetve a magzat elhalása is bekövetkezhet. A veleszületett toxoplasmosissal világra jövő csecsemőkben pedig évek múltán is kialakulhat testi és szellemi fogyatékosság.
Fontos tudni, hogy a fertőzés csak azokra a terhes nőkre veszélyes, akiknek szervezete korábban még nem találkozott a kórokozóval, így immunrendszere nem áll készen  annak legyőzésére.
Ezeknél a nőknél a terhesség első harmadának végén, illetve a második trimeszterben (kb. 0-20. hétig) szerzett fertőzés a legveszélyesebb, de fontos megjegyezni, hogy az ekkor szerzett fertőzés esetén sem alakul ki feltétlenül a magzatkárosodás, illetve a friss fertőzés gyógyszerekkel kezelhető.

Honnan tudható, hogy egy nő a veszélyeztetett csoportba tartozik-e?
A toxoplasmával való friss fertőződésre, illetve a védettség megállapítására a vér különböző ellenanyagszintjeiből következtethetünk. A „G-típusú” ellenanyag (immunglobulin G, IgG) jelenléte a kórokozóval való korábbi találkozásra utal, önálló jelenléte a szervezet toxoplasma elleni védettségét jelenti. Ezt a vizsgálatot érdemes már a baba tervezésekor elvégeztetni, és ha az IgG szintünk magas, védettek vagyunk a fertőzéssel szemben, további teendőnk nincsen.
Ellenkező esetben, ha az IgG tesztünk negatív, a fertőzésre fogékonyak vagyunk. Ebben az esetben a terhesség alatt bizonyos időközönként vérvizsgálattal ellenőrizni kell az „M-típusú” ellenanyag vérszintjét. Ha ez a terhesség alatt indul növekedésnek, az friss fertőzésre utal, ami a terhességet veszélyeztetheti, valószínűleg a nőgyógyász a kismama gyógyszeres kezelést fogja elrendelni, amivel általában a komolyabb következmények megelőzhetőek.
A toxoplasmosis elleni védettség gyakorisága az életkorral növekszik, és a 60 éves korúaknak már 50-60 százaléka átesett a fertőzésen. A hazai lakosság 52,9 százaléka esett át 60 éves koráig toxoplazmás fertőzésen. Az  infekciók zöme a 15 és 25 év közötti korcsoportra, a nők reprodukciós (szülőképes) időszakára esik.

Mit tehetünk, ha még nem estünk át a fertőzésen, tehát szeronegatívak vagyunk?
Legfontosabb, hogy a várandós nők elkerüljék a fertőzést!
Nagyon fontos a macskák védelmében megemlíteni, hogy a legtöbb ember nem a saját macskájától fertőződik, hanem egyéb úton, pl. nem megfelelően mosott zöldségtől. Egy macska egész életében általában egyszer fertőződik, és akkor összesen 2 héten keresztül üríti a kórokozókat. Az, hogy macskánk átesett-e már a fertőzésen, az emberhez hasonlóan, vérvizsgálattal ellenőrizhető.  
Ha a macskánk, és a vele egy háztatásban élő várandós kismama egyaránt fogékony a fertőzésre, felmerülhet, hogy a teljes biztonság érdekében a terhesség idejére a macskát ideiglenesen más gazdinál helyezzük el. Ha erre nincs lehetőség, néhány szabályt betartva a fertőződés veszélyét minimálisra csökkenthetjük.

Óvintézkedések
Legfontosabb az alapvető higiéniai szabályok betartása: Kézmosás, takarítás, a macskával, vagy ürülékeivel való közvetlen kontaktus kerülése. 
A macskánkat lehetőség szerint távol kell tartani a madarak és egerek vadászatától, a macskaalmot minden nap cserélni kell (lehetőleg ne a kismama!), s közben, illetve a kertben végzett munkáknál (ahol macskaürülékkel potenciálisan találkozhatunk) gumikesztyűt, szájmaszkot célszerű viselni!
Ne adjunk nyers húst állatainknak!
Igyekezzünk távol tartani a cicákat a homokozótól, ahova előszeretettel járnak üríteni (ez főleg gyermekeink védelmében javasolt)!
Figyeljünk oda, hogy a húsféleségeket kellően hőkezeljük, a zöldség- és gyümölcsféléket pedig mindig alaposan mossuk meg fogyasztás előtt!
A terhesség alatt lehetőség szerint ne fogadjunk be új macskát!

Dr. Lévai Péter
Állatorvos


Forrás: szuloklapja,hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása